Kaguya hime sz�let�se
�lt egyszer r�ges-r�gen egy bambuszgy�jt� �regember. Mez�k�n �s hegyeken barangolva bambuszt szedegetett, �s sokf�le eszk�z k�sz�t�s�hez felhaszn�lta. Sanuki no Miyatsuko-nak h�vt�k. T�rt�nt egyszer, hogy a bambuszok k�z�tt volt egy sz�l, amelyiknek f�nylett a gy�kere. K�l�n�snek tal�lta, ez�rt k�zelebbr�l megn�zte. A bambuszcs� belseje ragyogott. Mikor jobban szem�gyre vette, l�tta, hogy egy h�rom h�velyknyi emberke �desen �ld�g�l benne.
"Te egy bambuszban volt�l, melyet �n minden reggel, minden este l�tni szoktam. Ebb�l meg�rtettem, hogy tal�n te vagy az, akit gyermekemm� kell fogadnom."- sz�lt az �regember. A kez�be vette, �s hazavitte. Feles�g�re, az �regasszonyra b�zta, �s vele neveltette. A gyermek v�gtelen�l b�jos volt. Nagyon apr� l�v�n kos�rba tett�k, �s �gy nevelt�k.
Miut�n az �regember megtal�lta ezt a gyermeket, bambuszszed�skor, mikor a bambuszcsom�kat kett�has�totta, t�bbsz�r bukkant az �zek k�z�tt aranyat rejt� n�dra. Ily m�don az �regember fokozatosan meggazdagodott. A gyermek pedig a gondos nevel�s hat�s�ra �gy n�tt, mint a gomba. K�r�lbel�l h�rom h�nap eltelt�vel k�sz emberr� cseperedett, ez�rt kit�zt�k a feln�tt�avat�s napj�t. Akkor haj�t felk�t�tt�k, �s egyebek mellett �nnep�lyesen r�adt�k a feln�tt�v�l�st jelk�pez� "mo"ruh�t. F�lt� gonddal nevelt�k, m�g a f�gg�ny m�g�l sem engedt�k ki. A gyermek felt�n� sz�ps�g� arc�nak a vil�gon p�rja nem volt, sz�ps�ge beragyogta az eg�sz h�zat, sz�m�zte a s�t�ts�get. Ha az �regember rosszkedv� volt, el�g volt egy pillant�st vetnie a gyermekre, �s m�r meg is sz�nt gondja. Haragja egyszeriben elp�rolgott.
Az �regember m�r hossz� ideje bambuszszed�sb�l �lt, �s nagytekint�ly�, tehet�s ember lett. A gyermek is igen megn�tt m�r, ez�rt elh�vt�k a Mimuroto-beli Imbe no Akit�t , hogy nevet adjon neki. Akita a 'Nayotake no Kaguya hime' , vagyis a 'Hajl�kony n�d t�nd�kl� hercegn�je' nevet adta. Nagy d�rid�t csaptak, �s ezerf�le kedvtel�snek h�dolva h�rom napon �t mulattak. V�logat�s n�lk�l h�vt�k �ssze a f�rfiakat, pomp�san sz�rakoztak.

Kaguya hime k�r�i
Az udvari f�rfiak, nemesek �s k�zrend�ek egyar�nt, noha csak h�rb�l ismert�k, szerelmesen epekedtek ut�na.
"B�rcsak megkaphatn�m valahogy Kaguya him�t! B�rcsak j�vend�belimk�nt l�thatn�m �t!"- mondogatt�k. Noha a ker�t�st�l meg a kapub�l m�g a h�ziakat sem pillanthatt�k meg egyk�nnyen, an�lk�l hogy egy szemernyit is aludtak volna, az �j leple alatt m�gis elj�ttek, a ker�t�sen lyukat f�rtak, �s azon leskel�dtek. Ett�l az id�t�l kezdve nevezt�k ezt "yobai"-nak , azaz �jszakai settenked�snek.
Az emberek olyan helyekre j�rk�ltak, ami egy�bk�nt esz�kbe sem jutott volna, de eredm�nynek nyoma sem l�tszott.
"Legal�bb a h�ziaknak mondjuk el a dolgot!" -gondolt�k. �gy is tettek, de nem foglalkoztak vel�k. Az ifjak k�z�l sokan m�g a k�rny�ket sem hagyt�k el, ott t�lt�tt�k �jjel�ket nappalukat.
"Ez a haszontalan j�rk�l�s �rtelmetlen volt." - mondt�k a kev�sb� kitart�ak, �s nem j�ttek t�bbet. Csup�n azok udvaroltak tov�bbra is, akiket az igazi szerelem �rt�inek neveztek. �k �ten �lland�an csak r�la �br�ndoztak, �jjel-nappal elj�ttek. Ishitsukuri herceg, Kuramochi herceg, Abe miniszter, �tomo nagytan�csos �s Isonokami tan�csos volt a nev�k . Olyan emberek voltak, akik ha egy a vil�gon t�megesen el�fordul� �tlagos k�lsej� embert egy kicsit is szebbnek hallottak, azonnal l�tni akart�k. �gy nem csoda, hogy Kaguya hime ut�ni v�gyakoz�sukban m�g csak nem is ettek, folyton r� gondoltak, elj�rtak a h�z�hoz, �s ott c�ltalanul fel-al� j�rk�ltak, de eredm�nye nem l�tszott. K�ldtek levelet, de v�lasz nem j�tt. Szomork�s dalokat juttattak el hozz�, �s b�r hat�stalannak gondolt�k, dacolva a t�li h�val, faggyal, a ny�ri t�z� nappal �s mennyd�rg�ssel, m�gis elj�rtak.
T�rt�nt egyszer, hogy kih�vt�k a bambuszgy�jt�t.
"Add nek�nk a l�nyodat!" - a f�ldre vetett�k magukat, �s k�ny�r�gve k�rlelt�k.
"A gyermeket nem �n nemzettem, ez�rt bizony nem hallgat r�m." - v�laszolta az �regember. Telt m�lt az id�, �s mivel a helyzet nem v�ltozott, az emberek visszat�rtek h�zaikba, ahol szerelmes sz�v�k nem tal�lt nyugtot, az istenekhez im�dkoztak �s k�ny�r�gtek. Nem tudt�k Kaguya him�t elfelejteni.
"M�g ha most �gy is van, de h�t v�g�l csak nem marad hajadon!?"- gondolt�k bizakodva. Sz�nd�kuk komolys�ga nem v�ltozott.
Mikor az �regember ezt �szrevette, �gy sz�lt Kaguya him�hez:
"Dr�ga Kincsem! Noha emberi alakot �lt�tt istennek mondanak, eg�szen eddig gondosan neveltelek. Vajon meghallgatod-e, amit mondani fogok?" - k�rdezte.
"H�t mi lehetne olyan, amit ne hallgatn�k meg? �n bizony arr�l sem tudtam, hogy testem egy emberi alakot �lt�tt isten lenne, mag�t tartom sz�l�mnek." - v�laszolta Kaguya hime.
"Jaj de �r�l�k annak, amit mondasz!" - felelte az �regember.
"�n m�r hetven is elm�ltam. Ma vagy holnap halok-e meg, ki tudja. De tudod, ezen a f�ld�n a f�rfiak megn�s�lnek, a n�k pedig f�rjhez mennek. K�s�bb azt�n a nemzets�g felvir�gzik. H�t Te mi�rt �ln�l m�sk�pp?"
"De mi�rt menn�k f�rjhez?" - mondta Kaguya hime.
"Mondjanak b�r isteni embernek, m�giscsak n�i tested van. Am�g �n �lek, �gy is rendben van, de azt�n... Ezek az emberek �veken kereszt�l kitart�an idej�rtak, �s a kezedet k�rt�k. Ezt j�l gondold meg, d�nts, �s az egyikhez menj hozz�!" - felelte az �regember.
"De hiszen m�g csak nem is sz�p az arcom, �s azt sem tudom, hogy �rz�s�k komoly-e. �gy csak arra tudok gondolni, hogy ha k�s�bb der�lne ki csalfas�guk, tettemet biztosan megb�nn�m. Legyenek b�r a legpomp�sabb emberek, m�g sz�nd�kuk komolys�g�t nem ismerem, nem tudok hozz�juk menni."- v�laszolta Kaguya hime.
"�n is pontosan �gy gondolom, de h�t milyen emberhez sz�nd�kozol hozz�menni? Hiszen ezek olyan komoly sz�nd�k�nak t�nnek!"- mondta az �regember.
"Mit mondjak, milyen komoly �rz�st szeretn�k l�tni? Nos j�, legyen az al�bbi csek�lys�g! A k�r�k szerelme egyenl�nek t�nik. Hogyan is d�nthetn�k? �t�k k�z�l ahhoz megyek hozz�, aki megmutatja nekem amire k�v�ncsi vagyok, �s �gy sz�nd�k�t a legkomolyabbnak gondolom. Ezt mondja meg nekik!"
"Rendben van!"- vette tudom�sul az �regember.
Mikor beesteledett, a f�rfiak mint mindig, most is �sszegy�ltek. Az egyik s�pj�t f�jta, a m�sik egy dalt d�dolt, a harmadik kott�b�l �nekelt, a negyedik meg f�ty�lt, �s hozz� a legyez�j�vel verte az �temet. Ekkor az �regember kiment, �s �gy sz�lt:
"V�gtelen�l h�l�s vagyok a megtiszteltet�s�rt, hogy �veken kereszt�l m�lt�ztattak elj�rni e szer�ny helyre. Mondtam is a l�nyomnak: 'Ki tudja, tal�n m�r holnap meghalok. Gondold meg j�l ez�rt, �s az udvarl� nemesurak k�z�l v�lassz ki egyet, �s menj hozz�!' Mire � azt felelte: 'Mivel egyik�k sem jobb vagy rosszabb a m�sikn�l, valami m�don mutass�k meg �rzelm�k komolys�g�t! Ez alapj�n fogom eld�nteni, hogy kihez megyek feles�g�l.' 'Rendben van,'- mondtam- '�gy tal�n az urak sem fognak neheztelni.' "- mes�lte az �regember.
�k �ten is azt mondt�k, hogy rendben, mire az �regember bent is k�z�lte ezt. Kaguya hime �gy sz�lt: "L�tezik Buddha k�b�l k�sz�lt alamizsn�scs�sz�je. Ishitsukuri herceg hozza el azt! A Keleti tengerben tal�lhat� �ll�t�lag a H�rai nev� hegy. Azon �ll egy fa, aminek ez�st a gy�kere, arany a t�rzse, gy�m�lcse feh�r dr�gak�. Kuramochi hercegt�l annak egy �g�t k�rem! A k�vetkez� ember szerezze meg az �ltalunk Morokoshi orsz�g�nak nevezett K�n�b�l a t�zeg�r bund�j�b�l k�sz�lt ruh�t! L�tezik egy sz�nesen csillog� dr�gak� a s�rk�ny nyak�n. Ez legyen �tomo nagytan�csos feladata! Isonokami tan�csos pedig hozzon el egyet a fecsk�n�l lev� gyereksz�l�st k�nny�t� kagyl�b�l!" - mondta.
"H�t ezek bizony neh�z dolgoknak t�nnek! M�gcsak nem is a mi orsz�gunkban tal�lhat�k. Vajon hogyan k�z�ljem ezt vel�k?"- mondta az �reg.
"Mi�rt lenne ez neh�z?" k�rdezte Kaguya hime.
"No mindenesetre mondjuk el! " - mondta az �regember, �s kiment.
"H�t ez van. Tegyetek �gy, ahogy azt most elmondtam! " - mondta.
"Mi�rt nem mondta egyszer�en azt, hogy m�g a k�rny�kre se j�jj�nk?!" - felelt�k erre a hercegek �s udvari nemesek, �s csal�dottan hazat�rtek.

Ishitsukuri herceg t�rt�nete
Ishitsukuri herceg azon emberek k�z� tartozott, akik mindent el�re gondosan m�rlegelnek, �s mivel �gy �rezte, hogy nem �lhet an�lk�l, hogy Kaguya him�t ne l�thassa, �gy t�prengett:
"Legyen ak�r Indi�ban, de csak nem olyan dolog, amit ne tudn�k elhozni?!De h�t hogyan is tudn�m megszerezni azt a p�ratlan cs�sz�t Indi�b�l , m�g ha v�gtelen�l messze is menn�k �rte?
"Azt�n �zenetet k�ld�tt Kaguya him�hez, amiben ez �llt:
"Ma elmentem Indi�ba a k�cs�sz�t megszerezni." Val�j�ban azonban h�rom �ven �t Yamato tartom�ny T�chi j�r�s�ban �lt egy hegyi szent�lyben, ahol v�g�l elvette a Binzurut �br�zol� buddhista szentszobor el� kitett koromfeket�re festett cs�sz�t, belerakta egy brok�ttasakba, �s r�k�t�tte egy pap�rvir�ggal d�sz�tett �gra . Mikor elvitte Kaguya hime h�z�ba �s megmutatta, Kaguya hime csod�lkozva l�tta, hogy a cs�sz�ben egy lev�l van. Kibontotta �s ez �llt benne:

"Hegyek, tengerek
hat�rtalan �tjait
bej�rtam v�gig,
�s e k�cs�sze miatt
v�res k�nnyeim hulltak."

Mikor Kaguya hime meg akarta n�zni, hogy vajon van-e f�nye, bizony m�g annyi sem volt, mint egy szentj�nosbog�rnak.

"Lenne legal�bb
egy harmatcseppnyi f�nye –
akkor elhinn�m.
Ugyan mit kerest�l te
a k�d�s Ogura hegyen ?"

Ezt �rta, �s az eg�szet visszak�ldte. A herceg a kapuhoz v�gta a cs�sz�t, �s a k�vetkez� dalt k�ldte v�laszul:

"Cs�sz�mnek f�ny�t
ragyog�sod megt�ri,
az�rt ily halv�ny.
Vele a sz�gyenem is
eldobv�n – m�g rem�lek."

Kaguya hime erre m�r nem is v�laszolt. Mivel tudom�st sem akart venni r�la, a herceg rem�nytelen pr�b�lkoz�sok ut�n v�g�l is hazat�rt. Mi�ta a herceg a cs�sz�t eldobta, �s ut�na ism�t udvarolni kezdett, a sz�gyentelens�get �gy nevezik, hogy 'hachi o sutsu '.

Kuramochi herceg t�rt�nete
Kuramochi herceg ravasz ember volt.
"Tsukushi tartom�ny melegviz� gy�gyf�rd�ibe menn�k." - erre hivatkozva a cs�sz�ri udvart�l szabads�got k�rt, Kaguya hime h�z�ba viszont ezt �zente:
"Indulok megszerezni a dr�gak�ves �gat." Mikor a f�v�rosb�l elindult, valamennyi szolg�ja elk�s�rte Naniwa kik�t�j�ig.
"Csak titokban!" - mondta, �s a k�zvetlen k�zel�ben szolg�l�kon k�v�l m�st nem is vitt mag�val. Miut�n elb�cs�ztak, k�s�rete hazat�rt. M�sok szem�ben azt a l�tszatot keltette, hogy val�ban �tra kel, de mintegy h�rom nap eltelt�vel visszaeveztetett.
Mivel kor�bban m�r mindent elrendelt, most felfogadott hat akkoriban kincset �r� �tv�smestert, �s �p�ttetett egy m�sok �ltal egyk�nnyen meg nem k�zel�thet� h�zat. Az olvaszt�kemenc�t gondosan k�rbeker�ttette, v�g�l a mesteremberekkel egy�tt maga is visszavonult. A saj�t igazgat�sa alatt �ll� tizenhat birtok kincst�rait megnyittatta, �s elk�sz�ttette a dr�gak�ves �gat. Pont olyanra siker�lt, ahogy azt Kaguya hime k�rte. Roppant agyaf�rt m�don titokban elvitte a Naniwai kik�t�be.
"Hazahaj�ztam" - �zente a palot�j�ba, �s sz�rnyen elgy�t�rtnek tettette mag�t. Fogad�s�ra sokan elj�ttek. A dr�gak�ves �gat egy hossz�k�s, fedeles l�dik�ba helyezve sz�ll�totta.
"Kuramochi herceg elhozta a f�v�rosba az Udonge nev� csodan�v�nyt !"- sz�llt a h�r sz�jr�l-sz�jra, de hogy ez mikor jutott az emberek f�l�be, nem tudni.
"Vesztettem!" - gondolta Kaguya hime, �s jeges r�m�let �nt�tte el sz�v�t. K�zben z�rgettek a kapun, �s meghozt�k a h�rt, hogy a herceg meg�rkezett.
"M�g az �t por�t sem mosta le mag�r�l."- mondt�k. Mikor az �regember kiment el�, a herceg �gy sz�lt: "�letem kock�ztat�s�val elhoztam a k�rt dr�gak�ves �gat. Mutasd meg k�rlek Kaguya him�nek!" Erre az �regember fogta, �s bevitte. Az �gra r� volt er�s�tve egy lev�l:

"Magam t�rtem e
dr�gak�vekkel �kes
gy�ny�r� �gat,
meghaltam volna ink�bb,
semhogy n�lk�le j�jjek."

Mikor Kaguya hime egy �rdekl�d� pillant�st sem vetett r�, a bambuszszed� �regember berohant hozz�, �s �gy sz�lt:
"A herceg elhozta a H�rai hegyr�l a dr�gak�ves �gat, pontosan �gy, ahogy azt k�v�ntad. Ezekut�n hogyan utas�tsuk el? M�g csak haza sem t�rt, �tiruh�zat�ban j�tt el. Azonnal menj hozz� feles�g�l!" A hercegn� egy sz�t sem sz�lt, hanem �ll�t a kez�re t�masztva szomorkodott.
"M�g most sem tud d�nteni?"- ki�ltott fel a herceg, �s k�zben felkapaszkodott a verand�ra. Az �regember is hely�nval�nak gondolta a panaszt.
"Ilyen �gat ember m�g nem l�tott orsz�gunkban. Most hogyan k�ldj�k el ezt a pomp�s embert ?"- az �regember ilyesf�l�ket mondott, mire Kaguya hime ezt v�laszolta:
"Sajnos mindenk�ppen el kell utas�tanom, amit ap�m k�v�n t�lem, m�gha k�r�semet nehezen is lehetett teljes�teni." Mik�zben az �regember a h�l�szob�ban tett-vett, � bosszankodva gondolt a v�ratlan aj�nd�kra.
Az �regember �gy sz�lt a herceghez:
"Vajon hol lelt�l erre a k�l�nleges, csod�latos f�ra ?" A herceg ezt felelte:
"K�t �ve, az �v m�sodik h�napj�nak tizedik napja k�r�l Naniwa kik�t�j�ben haj�ra sz�lltunk, �s kihaj�ztunk a tengerre. Azt se tudtuk merre kell indulnunk, de egyre csak az motoszk�lt a fejemben, hogy hogyan is �lhetn�k beteljes�letlen v�ggyal, ez�rt a v�ltoz� szelekre b�ztuk magunkat, �s �gy bolyongtunk.
"Nem sz�m�t m�g ha meg is halok, de vajon �letem folyam�n r�bukkanok-e �gy arra az �ll�t�lagos H�rai hegyre ?"- t�pel�dtem magamban, mik�zben hull�mok k�zt h�nykol�dva egyre jobban elt�volodtunk a partokt�l. Bolyong�sunk k�zben volt, hogy a vad hull�mok szinte elnyelt�k haj�nkat, vagy a szelek ismeretlen orsz�gok partjaira sodortak, ahol �rd�gszer� l�nyek rontottak r�nk, hogy elpuszt�tsanak. M�skor meg �gy t�nt, hogy teljesen elt�vedt�nk, azt se tudtuk merr�l j�v�nk �s merre tartunk. Megesett, hogy elfogyott az �lelm�nk, �s gy�kereken �lt�nk. Volt, hogy elmondhatatlanul f�rtelmes l�nyek akartak felfalni benn�nket, m�s esetben meg tengeri kagyl�kon tengett�k �let�nket. Utunk sor�n k�l�nf�le betegs�gek t�madtak r�nk, de ott nem sz�m�thattunk seg�ts�gre, �gy azt se tudtuk sorsunk mik�nt alakul ezut�n. A haj�ra b�ztuk magunkat, �s �gy h�nykol�dtunk �tsz�z napon �t, mikor k�r�lbel�l a s�rk�ny �r�j�ban egy hegy t�nt fel a t�volban. A szemeim majd kiestek a meger�ltet�st�l, �gy b�multam a haj�b�l a tenger felsz�n�n �sz� hegy�ri�st. Gy�ny�r� alakja magasan az egekbe t�rt.
"Tal�n ez lenne a hegy amit keresek?"- t�prengtem, �s f�lelemmel vegyes boldogs�g t�lt�tt el. Mintegy k�t-h�rom napon �t szeml�l�dt�nk a hegyet k�rbeevezve, mikor hirtelen egy mennyei ruh�ba �lt�z�tt n� l�pett el� a hegy gyomr�b�l, �s ez�st cs�sz�j�vel vizet meregetett. Erre kisz�lltam a haj�b�l, �s megk�rdeztem hogy h�vj�k azt a hegyet. A n� azt felelte, hogy ez a H�rai hegy. Mikor ezt meghallottam, boldogs�gom nem ismert hat�rt.
"H�t T�ged hogy h�vnak ?"- k�rdeztem.
"A nevem H�kanruri."- felelte, �s m�r el is t�nt a hegy belsej�ben. Mikor jobban szem�gyre vettem, �gy t�nt, hogy ez a hegy megm�szhatatlan, de a l�b�n�l p�ratlan sz�ps�g� vir�gokkal bor�tott f�k sorakoztak. A hegyb�l aranyos �s ez�st�s sz�nben csillog� �gsz�nk�k v�z t�rt el�, �s felette egy dr�gak�vekb�l kirakott h�d �velt �t. A k�zel�ben f�nyesen szikr�z� f�k �lltak. Amit most elhoztam, az nem a legszebbek k�z�l val�, de arra gondoltam, hogy tal�n ezt k�rted, ez�rt �me let�rtem Neked. A hegy v�gtelen�l csod�latos volt, nincs a vil�gon hozz� hasonl�that�, de miut�n ezt a vir�got leszak�tottam, a t�relmetlens�gt�l hajtva haj�ra sz�lltam, �s kedvez� sz�llel t�bb mint n�gysz�z napig j�ttem. Tal�n Buddh�nak k�sz�nhetem kitart�somat, �gy tegnap meg�rkeztem Naniw�b�l a f�v�rosba. M�g tengerv�zt�l �tnedvesedett ruh�mat sem cser�ltem le, hanem r�gt�n idej�ttem."- mes�lte a herceg. Mikor az �regember mindezt v�gighallgatta, lelke m�ly�ig meghat�dva verset k�lt�tt:

"Id�tlen id�k
�ta bambuszt gy�jt�k �n,
�m ily r�ms�get
sem a mez�k�n, sem a
hegyek k�zt meg nem �ltem."

Ezt hallv�n a herceg �gy sz�lt:
"Sok�ig szenvedtem, de ma bizony gy�gy�rt kapok sebeimre."- �s v�laszverset is �rt:

"E napra kelv�n
kimon�m ujja l�m csak
megsz�radt v�g�l –
b�zv�st elm�lnak imm�r
k�nz� keserveim is."

Ez id� alatt megjelent a kertben hat f�rfi. Az egyik k�z�l�k levelet er�s�tett egy bot v�g�re, �s �tny�jtotta az �regembernek, mik�zben e szavakat mondta:
"Ayabe no Uchimaro, udvari �tv�smester besz�l hozz�tok. Elk�sz�tett�k a dr�gak�ves �gat, �s k�zben alig ett�nk, t�bb mint ezer napon �t nem kev�s er�fesz�t�st tett�nk. M�gsem kaptuk meg m�g jussunkat. Ezt szeretn�nk megkapni T�letek mi szeg�ny mesteremberek."
"Mir�l besz�l ez az ember ?"- az �regember nem akart hinni a f�l�nek. A herceg holts�padt lett zavar�ban. "Vedd �t azt a levelet !"- sz�lt Kaguya hime, mikor mindezt meghallotta. A lev�lben a k�vetkez�ket olvasta:
"A herceg �r ezer napig alacsonyrend� mesterekkel egyazon helyre elrejt�zve, pomp�s dr�gak�ves �gat k�sz�tett. 'Ez�rt m�g hivatalt is adok nektek.'-�g�rte. A minap �pp ezen t�prengt�nk, mikor megtudtuk, hogy az �g Kaguya hime k�r�se volt, aki majd a herceg feles�ge lesz. Ez�rt t�le szeretn�nk b�r�nket !" "Meg kell kapnunk !"- mondt�k, �s e szavak egyszeriben felvid�tott�k az el�z� este m�g oly szomor� Kaguya him�t. Odah�vta az �regembert, �s �gy sz�lt:
"V�gig azon gondolkodtam, hogy t�nyleg ez-e a val�di H�rai fa, de mivel kider�lt, hogy szemenszedett csal�s volt csup�n, azonnal k�ldd vissza !" Az �regember helyesl�en b�lintott, �s �gy v�laszolt:
"Most m�r tudjuk, hogy val�ban �gy k�sz�tett�k, ez�rt nem esik nehezemre visszaadni." Kaguya hime �r�m�ben az al�bbi dallal v�laszolt:

"T�ged hallgatv�n
egyre azon t�n�dtem:
val�dit l�tok?
De bizony nem �kk�vek
ezek, csak sz�vir�gok."

E szavakkal a dr�gak�ves �gat visszak�ldte. A bambuszszed� �regember alv�ssal leplezte bossz�s�g�t, hogy oly sok id�t fecs�relt a herceggel val� besz�lget�sre. A herceg nem b�rt nyugodtan egy helyben megmaradni, hol fel�llt, hol ism�t vissza�lt. Az este be�llt�val csendben elillant.
Kaguya hime maga el� h�vatta a panasztev� mesterembereket.
"H�l�s vagyok nektek."- mondta, �s gazdagon megaj�nd�kozta �ket. A mestereket majd sz�tvetette az �r�m.
"Mi is pont �gy rem�lt�k !"- lelkendeztek, de a hazafel� tart� �ton Kuramochi herceg addig verette �ket, m�g v�r�k serkent. A fizets�g�ket is hi�ba kapt�k, mert a herceg az eg�szet elvetette t�l�k, �gy azt�n minden�ket h�trahagyva hanyatt-homlok elmenek�ltek.
"Eg�sz �letem legnagyobb sz�gyene ez. Nem el�g, hogy nem szereztem feles�get, de ezent�l az emberek szeme el� sem ker�lhetek !"- t�pel�d�tt, majd egyes-egyed�l elbujdosott a hegyek k�z�. Egym�s k�zt felosztva valamennyi udvari szolg�ja keres�s�re indult, de nem akadtak nyom�ra. Sokan azt gondolt�k, hogy tal�n m�r meg is halt, a herceg pedig �veken �t nem akart mutatkozni szolg�i el�tt. Ekkor kezdt�k a bolyong� lelkeket 'tama sakaru' -nak nevezni.

Abe miniszter t�rt�nete
Abe no Mimuraji miniszter gazdag, n�pes h�ztart�s� ember volt. Levelet �rt egy W�kei nevezet� embernek, aki abban az �vben egy k�nai haj�val j�rt ott, �s k�rte, hogy vegye meg sz�m�ra azt az �ll�t�lagos t�zeg�r bund�t. Emberei k�z�l kiv�lasztotta a legmegb�zhat�bbat, Ono no Fusamorit, �s �tnak ind�totta. K�n�ba �rkezv�n Fusamori �tadta a p�nzt W�keinek, aki a levelet elolvasta, �s a v�laszt is r�gt�n meg�rta:
"A t�zeg�r bund�ja nem a mi orsz�gunkban tal�lhat�. H�r�t m�r hallottam ugyan, de saj�t szememmel m�g nem l�ttam. Ha egy�ltal�n l�tezik, akkor meg fogom szerezni, de az �zlet el�g bonyolultnak t�nik. Ha v�letlen�l �tker�lt volna Indi�ba, akkor az ottani gazdagokn�l fogom keresni, de ha m�gsem l�tezik, �gy a p�nzt szolg�don kereszt�l visszak�ld�m."
A haj� meg�rkezett K�n�b�l. Mikor a miniszter h�r�t vette, hogy Fusamori megj�tt �s a f�v�ros fel� tart, egy sebes parip�t k�ld�tt el�be. Fusamori felpattant a l�ra, �s mind�ssze h�t nap alatt hazav�gtatott Tsukushi tartom�nyb�l. W�kei v�laszlevel�ben ez �llt:
"A t�zeg�r bund�j�t az embereim r�v�n nagy nehezen siker�lt felkutatnom. Ezt a bund�t sem manaps�g, sem r�gen nem lehetett egyk�nnyen megszerezni, igazi ritkas�g. Hajdan�n egy szent�let� indiai b�lcs hozta el orsz�gunkba, �s az a h�r j�rta, hogy a nyugati hegyek szent�ly�ben helyezt�k el. A cs�sz�ri udvarnak bejelentettem sz�nd�komat, �s nagy nehezen siker�lt megvennem. A v�tel�rat a saj�tommal eg�sz�tettem ki, mivel a p�nz kev�snek bizonyult. Az �tven ry� tartoz�sodat k�ldd el k�rlek a visszat�r� haj�val, vagy ha nem, akkor add vissza z�logk�nt a bund�t !"
"Miket besz�l ez az ember ? Hisz olyan csek�ly �sszegr�l van sz� ! Azonnal el kell k�ldeni ! Jaj de �r�l�k, hogy elk�ldt�k !"- lelkendezett a miniszter, �s h�l�ja jel��l arccal K�na fel� a f�ldre borulva im�dkozott.
A bund�t rejt� l�dik� a k�k valamennyi �rnyalat�ban pomp�z� gy�ny�r� laz�rk�vekkel volt kirakva. A f�ny szikr�z� aranyk�nt vonta be a s�t�tk�k bund�t. P�ratlan kincs volt, t�z nem fogott rajta, de sz�ps�ge m�g e csod�s tulajdons�g�n is t�ltett. "Val�ban erre v�gyott Kaguya hime. Pomp�s!"- �rvendezett a miniszter. A bund�t visszahelyezte a l�dik�ba, r�er�s�tette egy fa�gra, � maga pedig gondosan rendbehozta k�lsej�t. "M�r ma ott t�lt�m az �jszak�t."- bizakodott, majd egy dalt k�lt�tt mell� �s �tnak indult. A dal �gy sz�lt:

"�m ez a bunda
m�rhetelen szerelmem
l�ngj�n sem �g el.
Ruh�m ujja megszikkadt –
magamra �lt�m m�g ma."

Mikor el�rt Kaguya hime h�z�hoz, meg�llt a kapuban. Az �regember kiment �s bevitte az aj�nd�kot, hogy megmutassa a hercegn�nek. Kaguya hime �gy sz�lt a bund�t megpillantv�n:
"Gy�ny�r�, de nem tudom igaz�n val�di-e." A bambuszgy�jt� ezt v�laszolta:
"Mindenesetre legel�sz�r h�vjuk be a minisztert! Ilyen bund�t ember m�g nem l�tott, joggal v�lhetn�d val�dinak. Ne okozz neki elviselhetetlen f�jdalmat!" Erre beh�vt�k, �s hellyel k�n�lt�k. Most m�r az �regasszony is biztos volt benne, hogy l�nya ezennel f�rjhez megy. �rthet� volt az �regember szomor�s�ga, hogy Kaguya hime m�g mindig hajadon, ez�rt igyekezett, hogy l�ny�t egy nemes f�rfihoz adja, de mivel � hat�rozott nem-mel felelt, nem k�nyszer�thette. Kaguya hime �gy sz�lt az �regemberhez: "Ha ez a bunda a t�z l�ngjai k�z�tt sem �g el, akkor t�nyleg val�di. Ebben, �s csakis ebben az esetben teljes�tem a k�r�s�t. Maga azt mondja ap�m, hogy p�ratlans�ga miatt ne k�telkedjek a val�dis�g�ban. Nos akkor pr�b�ljuk meg el�getni!"
"Pontosan �gy van."- felelte az �regember, �s a miniszternek elmondta a hercegn� �tlet�t.
"Ez a bunda m�g csak nem is K�n�ban volt, de �n nagy nehezen m�gis felkutattam �s megszereztem. M�g ezek ut�n is k�telkedtek? De hi�ba is besz�lek, gyorsan pr�b�ljuk meg el�getni!"- felelte a herceg, mire a bund�t a t�zbe vetett�k. Pillanatok alatt a l�ngok martal�k�v� v�lt.
"Sejtettem, a bunda nem a t�zeg�r� volt."- mondta a hercegn�. A l�tv�nyra a miniszter arca hamusz�rk�v� v�ltozott, Kaguya hime pedig boldogan k�ldte vissza a l�dik�t v�laszvers�vel egy�tt:

"Ha tudtam volna,
hogy a l�ng elem�szti,
dehogy agg�dom!
T�zt�l tisztes t�volban
tartva szeml�ltem volna."

A herceg k�nytelen-kelletlen hazat�rt. Az emberek egym�st k�rdezgett�k:
"Abe miniszter megszerezte a t�zeg�r bund�j�t, �s most Kaguya him�vel �l, nem? Most m�gis itt van? " Egy ember, aki ott volt az esetn�l, �gy sz�lt:
"Mivel a bunda a t�zben pillanatok alatt el�gett, Kaguya hime nem ment hozz�." Ett�l fogva h�vj�k a v�ratlan dolgokat 'ahenashi' - nak.

�tomo nagytan�csos t�rt�nete
�tomo no Miyuki nagytan�csos �sszeh�vta h�za valamennyi szolg�j�t.
"A s�rk�ny nyak�n van �ll�t�lag egy, a sziv�rv�ny minden sz�n�ben pomp�z� dr�gak�. Ha azt valaki megszerzi nekem, annak teljes�tem egy k�v�ns�g�t."- hirdette ki. Mikor az emberek ezt meghallott�k, �gy v�lekedtek: "Szavai rendk�v�l nemes l�lekre vallanak, de egy ilyen dr�gak�vet nem lehet egyk�nnyen megszerezni, arr�l nem is besz�lve, hogy hogyan is venn�nk azt el a s�rk�nyt�l?!" A nagytan�csos �gy v�laszolt:
"Aki urat szolg�l, annak ak�r �lete fel�ldoz�sa �r�n is minden gondolat�val t�rekednie kell, hogy ura parancs�t teljes�tse. A s�rk�ny nem n�lunk, de m�g csak nem is Indi�ban vagy K�n�ban �l. Az orsz�gunkat k�r�l�lel� tengerb�l az egekbe sz�ll, �s a hegyekb�l t�r vissza. Hogyan mondhatj�tok ezt neh�z feladatnak?"
"Akkor mit is tehet�nk ? Induljunk, �s teljes�ts�k ezt a parancsot, legyen b�rmilyen neh�z !" A szolg�k eme szavai a nagytan�csost r�gt�n j�kedvre der�tett�k.
"Az �tomo nemzets�g szolg�ja n�v h�res a f�ld�n. Hogyan szeg�lhetn�tek ellen uratok parancs�nak ?"- �s e szavakkal elind�totta �ket a s�rk�ny nyak�k�t megszerezni. �traval�k�nt ell�tta �ket a palot�ban fellelhet� �sszes p�nzzel, ruh�val �s egy�b dr�gas�ggal.
"Visszat�r�setekig lelki megtisztul�st fogok v�gezni. Meg ne l�ssalak benneteket a h�zamban a dr�gak� n�lk�l !"- mondta.
Az emberek a parancsot tudom�sul vett�k, �s elindultak. Mivel a parancs �gy sz�lt, hogy ne merjenek hazat�rni a s�rk�ny nyak�ke n�lk�l, a sz�lr�zsa minden ir�ny�ba, amerre a l�buk vitte �ket, sz�tsz�r�dtak.
"Ezt az �r�lts�get !"- morgol�dtak. Az �traval�t sz�tosztott�k egym�s k�z�tt, azt�n volt ki saj�t h�z�ba rejt�z�tt, m�sok meg oda mentek, ahova �ppen kedv�k tartotta.
"Legyen ak�r sz�l�, ak�r �r, hogyan lehet ilyen k�ptelens�get parancsolni?"- szidt�k a nagytan�csost lehetetlen k�r�se miatt.
"A h�tk�znapi k�r�lm�nyek nem ill�k Kaguya hime fogad�s�ra."- morfond�rozott az �r ek�zben, azt�n �p�tett egy gy�ny�r� h�zat , a falait lakkmunk�kkal d�sz�tette, a h�ztet�t sz�nes szalmak�tegekkel fedte be. A szob�k d�sz�t�s�re elmondhatatlanul sz�p sz�vetekre k�peket festett, �s azokat az oszlopok k�z�tt kifesz�tette. El�k�sz�leteket tett, hogy Kaguya him�t elvehesse, ez�rt a t�bbi feles�g�t elhanyagolva egyes-egyed�l t�lt�tte napjait.
�jjel-nappal v�rta az elk�ld�tt embereit, de �k m�g az �v eltelt�vel sem hallattak magukr�l. A t�relmetlens�gt�l hajtva nagy titokban �lruh�t �lt�tt, �s mind�ssze k�t test�r�t maga mell� v�ve elment Naniwa kik�t�j�be, �s ott �gy �rdekl�d�tt:
"Nem hallott�l arr�l, hogy �tomo nagytan�csos szolg�ja haj�ra sz�llt, a s�rk�nyt meg�lte, �s nyak�k�t megszerezte?" A haj�s nevetve v�laszolta: "Ez azt�n a k�l�n�s hist�ria, de egy haj� sem futott ki ilyen c�llal."
"Micsoda egy�gy� fick� ! Nem tudja kivel besz�l �gy. Saj�t �jam erej�vel fogom azt az �ll�t�lagos s�rk�nyt elpuszt�tani, �s a nyak�ket biztosan megkaparintom. Nem fogok v�rni ezekre a k�sleked�kre !"- gondolta mag�ban, haj�ra sz�llt, �s bolyong�sai sor�n Tsukushi ir�ny�ban v�g�l kievezett a t�voli tengerre.
Hogy milyen is volt ? Viharos sz�l f�jt, a vil�g s�t�ts�gbe borult, �s a haj� k�zben ide-oda h�nykol�dott. T�j�koz�d�si k�pess�g�ket teljesen elvesztett�k, a viharos sz�lben pedig n�ha �gy t�nt, hogy menthetetlen�l els�llyednek. A hull�mok nekicsap�dtak a haj� oldal�nak, �s a m�lybe h�zt�k, mik�zben zengett az �g, �s vill�mok cik�ztak.
"M�g sose tapasztaltam ilyen sz�rny�s�get. Vajon most mi lesz ?"- mondta a nagytan�csos k�ts�gbeesetten. A haj�s ekk�pp sir�nkozott:
"M�r �vek �ta j�rom a tengert, de m�g �n sem �ltem �t ilyen borzalmat. Ha nem is s�llyed�nk a tenger fenek�re, a vill�m biztosan bel�nk csap, de ha abban a szerencs�ben lenne r�sz�nk, hogy az istenek a seg�ts�g�nkre sietnek, a sz�l a D�li tengerre sodor. Micsoda �rtelmetlen hal�lt kell halnom egy ilyen sz�rny� �r szolg�lat�ban!"
"Mikor haj�ra sz�lltunk, szavaidb�l megingathatatlan hitet mer�tettem. Most mi�rt besz�lsz ilyen hitehagyottan?"- k�rdezte a nagytan�csos, mik�zben er�s h�ny�s gy�t�rte.
"Nem vagyok �n isten, mit is tehetn�k ? F�j a sz�l, heves hull�mok csapkodnak, �s r�ad�sul fej�nk felett vill�mok cik�znak. Mindez csakis az�rt van, mert maga a s�rk�nyt el akarja puszt�tani. Ezt a sz�lvihart is a s�rk�ny keltette. Gyorsan k�ny�r�gj�nk az istenekhez !"- mondta a haj�s k�ts�gbeesetten.
"Igazad van."- helyeselt a nagytan�csos. "Haj�sok istene hallgass meg minket! �n egy�gy�, balga sz�vvel a s�rk�nyt meg akartam �lni. Ezent�l ellenedre egy hajam sz�l�t sem mozd�tom."- hol �lve, hol �llva mormolta az im�ds�g szavait, �s tal�n annak eredm�nyek�nt, hogy mintegy ezerszer elism�telte, az �gih�bor� fokozatosan el�lt. Egy kicsit az�rt m�g vill�mlott, a sz�l pedig tov�bbra is er�sen f�jt.
"Ez bizony a s�rk�ny m�ve volt.
A sz�lir�ny nem rossz, pont nek�nk kedvez� ir�nyba f�j."- sz�lt a haj�s, de a nagytan�csos ezt m�r nem hallotta. A sz�l h�rom-n�gy napon �t vitte �ket, mikor v�gre megpillantott�k Harima tartom�ny Akashi nev� partszakasz�t . A nagytan�csos azt hitte, hogy a D�li tenger partj�ra vetette �ket a sz�l, �s egy m�ly s�hajt�ssal a f�ldre rogyott. M�g akkor sem tudott felkelni, mikor a haj�sszolg�k �zenetet k�ldtek a tartom�nyba, �s a hivatalnokok elj�ttek, hanem a haj� gyomr�ban fek�dt. A partmenti fenyvesben leter�tettek egy gy�k�nyt, �s a haj�r�l leeresztett�k. Ekkor j�tt r�, hogy m�gsem a D�li tengeren vannak, �s nagy nehezen felt�p�szkodott. Mikor megvizsg�lt�k, kider�lt, hogy er�sen megh�lt, a hasa felpuffadt, �s szemei k�t �rett szilv�hoz voltak hasonlatosak. A l�tv�ny hat�s�ra a tartom�nyi hivatalnokok is mosolyogni kezdtek. Megparancsolta, hogy k�sz�tsenek egy gyaloghint�t, �s f�jdalmas ny�g�sek k�zepette hazasz�ll�tott�k a h�z�ba. Err�l valahogy tudom�st szereztek a kor�bban sz�tk�ld�tt f�rfiak, �s most elj�ttek.
"Nem tudtuk megszerezni a s�rk�ny nyak�k�t, ez�rt nem jelenhett�nk meg, de most m�r az �r is ismeri a feladat neh�zs�g�t, rem�lj�k nem fog megb�ntetni. �me itt vagyunk."- mondt�k, mire a nagytan�csos fel�lt, �s �gy v�laszolt:
"Szerencse, hogy nem hozt�tok el a nyak�ket, mert az a s�rk�ny a mennyd�rg�s isten�nek volt a bar�tja. Ha a dr�gak�vet meg akartuk volna kaparintani, az sz�mos ember �let�be ker�lt volna, nem is besz�lve arr�l, hogy ha mag�t a s�rk�nyt ejtett�k volna fogs�gba, akkor egyszer�en engem �l meg. J�, hogy nem fogtuk el! Ez az �tkozott Kaguya hime engem akart elpuszt�tani. Ezent�l m�g a k�rny�k�re sem fogok menni. Ti se j�rk�ljatok arra!"- mondta, �s a h�zban megmaradt n�h�ny dolgot sz�tosztotta az emberek k�z�tt, noha eredm�nyt nem tudtak felmutatni.
Mikor ez a kor�bbi feles�geinek tudom�s�ra jutott, majd sz�tpukkadtak a nevet�st�l. A szalmak�tegekkel fedett h�zat pedig sz�thordt�k a varjak �s m�s madarak, �s f�szket �p�tettek bel�le. Az emberek pedig e szavakkal �lcel�dtek:
"Vajon elhozta-e �tomo nagytan�csos a s�rk�ny nyak�k�t ?"
"Nem, dehogyis. Viszont a szem�re szerzett k�t szilvaform�j� �kk�vet. 'Ana tahegata!' Azt el�g neh�z lehet megem�szteni!"- �s att�l az id�t�l kezdve a be nem teljes�l� dolgokat �gy kezdt�k nevezni.

Isonokami tan�csos t�rt�nete
Isonokami no Marotari tan�csos �zenetet k�ld�tt a h�z�ban szolg�l� f�rfiaknak:
"Jelents�tek, ha a fecske f�szket rak!"
"H�t ez meg mit jelentsen?" - csod�lkoztak a k�rd�s hallat�ra. A tan�csos feleletk�nt ezt a magyar�zatot adta:
"Az�rt hoztam ezt a rendeletet, mert meg akarom szerezni a fecsk�n�l lev� 'k�nny�-sz�l�s-kagyl�t'."
"M�g ha sz�mtalan fecsk�t el is puszt�tan�nk, a hasukban akkor sem tal�ln�nk semmit. K�lt�skor viszont vajon hogyan ker�l el� ? Pedig azt mondj�k, akkor ott van. De ha csak egy ember is n�zi, elt�nik.
"- v�lekedtek a f�rfiak."
A Nagy Gabonaeloszt� Hivatal konyh�j�nak tet�gerinc�n a r�sekben a fecske �ppen f�szket rak. Ha odavinn�nk n�h�ny megb�zhat� f�rfit, fel�ll�tan�nk egy �llv�nyt �s �gy lesn�nk, t�n lehets�ges lenne, hogy a fecske ne k�ltene? Szerintem ezt �gy k�ne megszerezni! "- javasolta egy m�sik.
"Ez azt�n �rdekes! Erre egy�ltal�n nem gondoltam. Szavaid felkeltett�k �rdekl�d�semet."- mondta a tan�csos �r�mmel, �s mintegy h�sz ember�t elk�ldte, hogy foglalj�k el az �llv�nyon helyeiket. A palot�b�l sz�net n�lk�l k�ld�zgette szolg�it, �s �rdekl�d�tt, hogy megszerezt�k-e m�r a k�nny�-sz�l�s-kagyl�j�t.
A fecske megijedt, hogy olyan sokan tart�zkodtak fenn az �llv�nyon, �s nem j�tt a f�szk�re. Ezt k�ldt�k v�laszul a tan�csosnak, aki a h�rre azon t�rte a fej�t, hogy mit is tegyen, mikor a hivatal Kuratsumaro nev� �reg szolg�ja �gy sz�lt :
"Ha a k�nny�-sz�l�s-kagyl�j�nak megszerz�s�t forgatja a fej�ben, akkor cselhez kell folyamodnunk!" A tan�csos el� l�pett, �s bizalmasan �sszedugt�k homlokukat.
"Ez a m�dszer rossz a fecske k�nny�-sz�l�s-kagyl�j�nak megkaparint�s�ra. �gy nemigen fog hozz�jutni. A fecske az�rt nem mer k�zel�teni, mert az �llv�nyon h�szan zajonganak. A teend� a k�vetkez�: Az �llv�nyt le kell bontani, �s az �sszes embert visszah�vni, azt�n egy megb�zhat� embert bele�ltet�nk egy durv�n font kos�rba, k�telet er�s�t�nk r�, �s mikor a mad�r k�lt, felh�zzuk, �s � gyorsan elveszi a kagyl�t. Ez �gy j�nak t�nik."
"Nagyon j� �tlet! "- ki�ltott fel a tan�csos. Az �llv�nyt lebontott�k, �s az emberek is mind visszat�rtek helyeikre.
"Na �s mikor kell azt az embert felh�zni? Honnan tudjuk, hogy a fecske �ppen k�lt?"- k�rdezte a tan�csos Kuratsumarot�l.
"Mikor a fecske tojni k�sz�l, felemeli a fark�t, h�tszer megp�rd�l, �s akkor pottyantja el a toj�s�t. Teh�t mikor h�tszer k�rbefordul, felh�zzuk a kosarat, �s akkor vetesse el azt a kagyl�t!"- felelte Kuratsumaro. A tan�csos nagyon �r�lt, �s an�lk�l, hogy b�rkit is �rtes�tett volna, titokban elment a gabonaeloszt� hivatalba, elvegy�lt az emberek k�z�tt, �s �jt nappall� t�ve a kagyl� megszerz�s�n f�radozott. Kuratsumaro szavai rendk�v�li boldogs�ggal t�lt�tt�k el sz�v�t.
"Noha nem is n�lam szolg�lsz, boldog vagyok, hogy teljes�ted k�v�ns�gomat !"-mondta, majd levetette a ruh�j�t, �s a k�vetkez� szavak k�s�ret�ben odaaj�nd�kozta neki:
"Este megint gyere ide a hivatalhoz! "- mondta �s elk�ldte.
Mikor beesteledett elment a hivatalhoz, �s saj�t szem�vel is meggy�z�d�tt arr�l, hogy a fecske val�ban f�szket rakott. Ahogy azt Kuratsumaro kor�bban javasolta, mikor a fecske felemelte a fark�t �s forogni kezdett, a durv�n font kos�rban felh�ztak egy embert, aki kez�vel beny�lt a f�szekbe, �s ott kotor�szni kezdett.
"Nincs itt semmi." - ki�ltott le.
"Ha rosszul keresed persze hogy nincs" - m�rgel�d�tt a tan�csos. "Ugyan kire is sz�m�thatn�k?" - morfond�rozott, �s v�g�l �gy sz�lt:
"Majd �n felmegyek keresni." Besz�llt a kos�rba, felh�zt�k, �s kileste azt a pillanatot, mikor a fecske fark�t felemelve heves forg�sba kezdett. Ekkor felny�lt, �s �rezte ahogy a keresg�l�s k�zben valami lapos dolog ker�lt a kez�be.
"Valamit megfogtam! Azonnal eresszetek le! H� �reg, siker�lt!"- kiab�lta.
Nagy cs�d�let t�madt, gyorsan le akart�k engedni, de t�ls�gosan megr�ntott�k a k�telet, �gy az elszakadt, �s a tan�csos h�ttal r�zuhant a yashimai t�rol�ed�nyekre . Az emberek ijedten odamentek, �s felkarolt�k. Csak a szeme feh�rje l�tszott, ahogy �jultan a f�ld�n fek�dt. Vizet csorgattak a sz�j�ba, mire nagy nehezen egy m�ly l�legzet t�rt el� mell�b�l. Ekkor megfogt�k kez�t-l�b�t, �s nagy �ggyel-bajjal leemelt�k az ed�nyekr�l, mik�zben hogyl�te fel�l �rdekl�dtek.
"Egy kicsit m�r magamhoz t�rtem, de a derekamat nem tudom mozgatni. M�gis boldog vagyok, mert siker�lt megszereznem a k�nny�-sz�l�s-kagyl�t. El�sz�r is hozzatok egy �g� f�kly�t! Hadd vegyem szem�gyre azt a kagyl�t!"- mondta, fej�t felemelte, �s kinyitotta �k�lbeszor�tott kez�t. A fecske �ltal elpottyantott �r�l�ket szorongatta a mark�ban.
"Ajaj, eredm�nytelen v�llalkoz�s volt, ez bizony nem kagyl�!"- ki�ltott fel, �s az�ta nevezik a v�rakoz�ssal ellent�tes dolgokat 'kai nashi'-nak.
Mikor megpillantotta, hogy a kez�ben nem a kagyl�t tartja, �llapota is egyszerre leromlott. A dereka el volt t�rve, m�g az elsz�ll�t�s�ra sz�nt l�dafed�lre sem tudt�k felrakni. A tan�csos nem akarta a vil�g tudom�s�ra hozni, hogy gyermeteg viselked�se a betegs�g�nek okoz�ja, de ez csak s�lyosb�tott baj�n, �s rendk�v�l legyeng�lt. Napokon kereszt�l jobban foglalkoztatta, hogy az emberek kinevetik, mint hogy a kagyl�t nem siker�lt megszereznie, �s a hal�llal sem t�r�dve folyton azon t�pel�d�tt, hogy az emberek vajon mit fognak r�la hallani. Kaguya hime mindezt megtudta, �s vigasztal�sul �rt neki egy dalt:

"Esztend�k sor�n
el nem j�tt�l �nhozz�m.
Mondd, igaz-e h�t,
hogy a kagyl�t nem leled,
s v�rakoznom c�ltalan?"

A dalt felolvast�k neki. Nagy betegen felemelte fej�t, a szolg�j�val pap�rt hozatott, �s keser�s�ggel telve nagy k�nok k�zepette az al�bbi v�laszt �rta:

"M�r e lev�l�rt
meg�rte s�v�rognom,
k�n gy�t�r m�gis.
K�rlek, l�gy megment�je
haland� �letemnek."

Pap�rra vetette, �s el�jult. Mikor ezt Kaguya hime meghallotta, kis szomor�s�got �rzett. Az�ta h�vj�k az apr� �r�met szerz� dolgot 'kai aru' -nak.

A cs�sz�r l�nyk�r�se
Mikor Kaguya hime p�ratlan sz�ps�g� orc�j�nak h�re eljutott a cs�sz�r f�l�be, �gy sz�lt a 'naishi' tiszts�get visel� n�i szolg�j�hoz, Nakatomi no Fusako-hoz :
"Menj, �s n�zd meg, hogy mif�le n� ez a Kaguya hime, aki nem ment f�rjhez, noha �ll�t�lag oly sok f�rfi t�rte mag�t �rte! " Fusako el is ment a parancsnak engedelmeskedve.
Mikor oda�rt a bambuszszed� h�z�hoz, tiszteletteljesen beh�vt�k, �s bent besz�lgettek.
"Az�rt j�ttem, mert a cs�sz�ri parancs szerint meg kell n�znem Kaguya hime �ll�t�lag oly gy�ny�r�s�ges arc�t."- sz�lt az udvarszolga az �regasszonyhoz.
"Ebben az esetben mondjuk ezt meg neki!"- felelte az �regasszony �s bement hozz�. "Gyorsan mutasd meg magad a szolg�nak!"- k�rlelte.
"Hiszen nem is vagyok sz�p! Akkor meg mi�rt mutatkozzak ?"- felelte.
"Jaj de kellemetlen, amit mondasz! Hogyan r�szes�thetn�nk a cs�sz�r k�vet�t ilyen h�nyaveti b�n�sm�dban? "- sop�nkodott az �regasszony.
"�n akkor sem tartom a cs�sz�r h�v�s�t megtisztel�nek!"- felelte, �s egy�ltal�n nem mutatkozott.
Az �regasszony saj�t gyermekek�nt nevelte a hercegn�t, de most hogy ilyen szinte zavarbaejt� nemt�r�d�ms�ggel besz�lt, nem k�nyszer�thette r� saj�t akarat�t. Visszament az udvari szolg�hoz, �s ezt mondta:
"Nehezemre esik kimondani, de a gyermekem igen makacs term�szet�, �gy val�sz�n�leg nem l�thatja."
"A parancs �gy sz�lt, hogy felt�tlen�l l�tnom kell �t. Hogyan is t�rhetn�k vissza ennek teljes�t�se n�lk�l? A cs�sz�r parancs�t minden f�ldi haland�nak tiszteletben kell tartania. Ne csin�ljon bolonds�got!"- mondta fedd�en, de e szavakra Kaguya hime csak m�g jobban megmakacsolta mag�t.
"Ha �gy v�litek, hogy ellenszeg�l�k a cs�sz�ri parancsnak, azonnal �ljetek meg!"- mondta.
A szolga visszat�rt, �s jelentette a t�rt�nteket.
"De sok f�rfi �let�t kioltotta m�r ez a makacss�g!"- ki�ltott fel a cs�sz�r, �s egy pillanatra Kaguya him�nek m�g a gondolat�t is elhessegette, de azt�n ism�t r�gondolt, �s �gy t�prengett:
"Csak nem fogok veszteni e n� mesterked�s�vel szemben!?"- �s miut�n berendelte az �reg bambuszgy�jt�t, �gy sz�lt hozz�:
"Add nekem a l�nyodat, Kaguya him�t! Hallottam arc�nak sz�ps�g�r�l, ez�rt elk�ldtem k�vetemet. De hi�ba, nem l�thatta. H�t lehet valakit ilyen engedetlens�gre nevelni?"- mondta.
"Sajnos nem tehetek semmit az ellen, hogy a l�nyom egy�ltal�n nem akar az udvarban szolg�lni. Mindenesetre elmegyek �s elmondom neki a parancsot."- felelte az �regember.
"M�gis hogyan lehets�ges, hogy az �ltalad nevelt gyereket nem tudod ir�ny�tani? Ha nekem adn�d azt a l�nyt, azt hiszed nem adn�k neked hivatali rangot?"- v�laszolta a cs�sz�r.
Az �regember nagy �r�mmel hazat�rt.
"Ez teh�t a cs�sz�r parancsa. Ezek ut�n sem �llsz a szolg�lat�ba?"- pr�b�lta meggy�zni Kaguya him�t.
"Ha engem sz�nd�kom ellen�re udvari szolg�latra k�nyszer�tene, belepusztuln�k. A maga hivatala a hal�lomat jelenten�."- v�laszolta Kaguya hime.
"Ne t�gy ilyet! Mi haszn�t venn�m rangnak, hivatalnak, ha gyermekemet t�bb� nem l�thatn�m? De m�gis, mi�rt ne menn�l az udvarba szolg�lni? Vajon t�nyleg bele kellene halnod?"- er�sk�d�tt tov�bbra is az �regember.
"Ha azt hiszi, hogy hazudok, k�ldj�n el �s majd megl�tja, hogy belehalok-e vagy sem! Sok komoly sz�nd�k� embert semmibe vettem. Ha most m�gis a cs�sz�r szavai szerint cselekedn�k, megsz�ln�nak az emberek."- mondta Kaguya hime.
"T�rt�njen b�rmi ezen a vil�gon, sz�momra a legnagyobb gond, ha �leted vesz�lyben van. Ez�rt elmegyek az udvarba, �s elmondom, hogy nem fogsz szolg�lni."- v�laszolta az �regember, �s �gy is tett.
"A parancs sz�momra megtiszteltet�s volt, ez�rt �gy gondoltam, hogy azt a gyermeket odaadom. E c�l �rdek�ben tev�kenykedtem, de � azt mondta, hogy ha az udvarba k�ld�m szolg�lni, belepusztul. Ezt a gyermeket egy�bk�nt sem az �n kezem seg�tette a vil�gra. Valamikor r�gen a hegyekben leltem r�. Ily m�don a jelleme sem h�tk�znapi."- jelentette.
A cs�sz�rnak t�madt egy �tlete.
"Miyatsukomaro, a te h�zad �ll�t�lag a hegy l�b�n�l fekszik. Mi lenne, ha az eg�szet vad�szatnak �lc�zva tal�lkozn�k vele?"- javasolta.
"Rendk�v�l j� �tlet!"- v�lekedett az �regember. "Biztosan siker�l majd l�tnia, ha hirtelen megjelenik, mikor � mit sem sejt. A cs�sz�r azonnyomban kit�zte az indul�s napj�t, �s aznap el is indult a vad�szatra. Ahogy bel�pett Kaguya hime h�z�ba, megpillantott egy ragyog� sz�ps�g� alakot.
"Ez � lehet!"- gondolta, �s odal�pett hozz�, de � erre a szob�j�ba akart menek�lni. A cs�sz�r megragadta a ruh�j�nak ujj�t, Kaguya hime pedig ott �llt arc�t eltakarva. M�r kor�bban siker�lt egy pillant�st vetnie r�, �s p�ratlanul gy�ny�r�nek gondolta.
"T�bb� nem engedlek el!"- mondta, de mikor mag�val akarta vinni, Kaguya hime �gy sz�lt:
"Ha ennek az orsz�gnak sz�l�tte lenn�k, szolg�lat�ba �ll�thatna, �gy azonban nemigen vihet mag�val."
"Ugyan mi�rt nem? �n bizony magammal foglak vinni!"- jelentette ki a cs�sz�r. Mikor azonban odah�vatta a gyaloghint�j�t, Kaguya hime egy szempillant�s alatt l�thatatlann� v�lt.
"K�r, hogy csak eddig tartott! Val�ban nem volt h�tk�znapi ember."- gondolta. "Ebben az esetben nem viszlek az udvaromba. �ltsd fel r�gi alakodat! Legal�bb ezt l�ssam, azt�n hazat�rek!"- mondta, mire Kaguya hime ism�t r�gi alakj�ban jelent meg.
A cs�sz�r nehezen pal�stolta azon gondolat�t, hogy a hercegn� milyen gy�ny�r�. K�sz�netet mondott az �reg Miyatsukomaronak, hogy a l�nyt megmutatta neki, a bambuszgy�jt� pedig b�s�gesen megvend�gelte a n�pes seregletet.
A cs�sz�r komolyan sajn�lta, hogy Kaguya hime n�lk�l kell hazat�rnie, de neh�z sz�vvel m�gis hazaindult. Miut�n besz�llt a gyaloghint�j�ba, egy dalt �rt:

"Haza v�nszorg�
utamon meg-meg�llva
visszar�vedek,
mert hi�ba h�vattam,
nem j�tt Kaguya hime."

Kaguya hime v�lasza �gy sz�lt:

"Esztend�k�n �t
ind�k-ben�tte, szer�ny
helyen lakoztam –
hogy leln�k h�t magamra
pomp�z� palot�ban?"

Mikor a cs�sz�r ezt megl�tta, a hazat�r�s teljesen �rtelmetlennek t�nt el�tte. A sz�ve egy�ltal�n nem v�gyott vissza, de arra gondolt, hogy a dolgok ilyen �ll�s�n�l m�r nem t�ltheti ott az �jszak�t, �s v�g�l hazament. Mikor otthon megl�tta a m�r addig is ott szolg�l� n�ket, m�g csak k�zel�be sem �rtek Kaguya him�nek. Ha gondolatban �sszevetette a hercegn�t a szebbnek tartott emberekkel, m�g csak embersz�mba sem mentek. Sz�ve eg�sz�t csak � t�lt�tte be, napjait teljes mag�nyban t�lt�tte. Feles�geit sem l�togatta, �rtelmetlennek t�nt sz�m�ra. Kaguya him�nek �rt csup�n leveleket. A hercegn�t�l meleg �rzelemr�l �rulkod� v�lasz �rkezett, mire a cs�sz�r f�kr�l, vir�gokr�l sz�l� sz�p verseket juttatott el hozz�.

Kaguya hime mennybemenetele
Mintegy h�rom �v telt el �gy egym�s lelk�nek vigasztal�s�val. A tavasz bek�sz�nt�vel Kaguya him�n a szok�sosn�l is nagyobb szomor�s�g vett er�t, mikor a holdat l�tta el�b�jni. Egy ember figyelmeztette is:
"Nem szabad a hold arc�ba n�zni!" � azonban alkalmank�nt, mikor senki nem l�tta, a holdat b�multa, �s keservesen s�rt. A hetedik h�nap tizen�t�dik �jjel�n is rendk�v�li szomor�s�ggal �ld�g�lt kint. A k�zeli szolg�l�i jelentett�k a bambuszgy�jt� �regembernek.
"Kaguya hime mindig is m�lyen k�t�d�tt a holdhoz, de mostan�ban ez a szok�sosn�l is t�bbnek t�nik. Biztosan iszony�an szenved. N�zze csak meg figyelmesen!"- figyelmeztett�k.
"Mi nyomja lelked, hogy ilyen szomor�an szeml�led a holdat? Hisz oly gy�ny�r� ez a vil�g!"- sz�lt az �regember Kaguya him�hez.
"Mikor a holdat l�tom, olyan elhagyatottnak �s szomor�nak �rzem magam. Vajon mi�rt szenvedek?"- panaszkodott a hercegn�. Az �regember odament hozz�, �s l�tta, hogy lelk�t val�ban m�ly b�nat bor�tja.
"Dr�ga gyermekem! Mire gondolsz, mi j�r a fejedben?"- k�rdezte.
"Nem gondolok semmire, de minden olyan bizonytalannak t�nik."- felelte a hercegn�.
"Ne n�zd a holdat! Miatta vagy ilyen b�natos."- k�rlelte az �regember.
"Hogyan is lenn�k k�pes a szememet levenni r�la? "- felelte, �s mikor a hold el�b�jt, tov�bbra is kij�rt m�ly b�natba mer�lve. A holdn�lk�li s�t�t �jszak�kon nem volt szomor�, de teliholdkor bizony gyakran panaszosan zokogott.
"M�r megint szomorkodik!"- suttogt�k a szolg�k, de az ok�t m�g a sz�l�k sem tudt�k.
A nyolcadik h�nap k�zepe t�j�n Kaguya hime keserves s�r�ssal szeml�lte a holdat. Potyog� k�nnyeit most m�r nem rejtette el m�sok el�l. Mikor sz�lei �szrevett�k, ijedten k�rdezt�k, hogy mi t�rt�nt.
"M�r kor�bban besz�lni akartam r�la, de mindeddig v�rtam, mert �gy gondoltam, hogy szavaim biztosan b�natot okozn�nak. De ez �gy nincs rendj�n, ez�rt most mindent elmondok. �n nem vagyok f�ldi l�ny, hanem a hold f�v�ros�b�l sz�rmazom. Ennek ellen�re sorsom �gy hozta, hogy elj�ttem k�z�tek erre a vil�gra. Most elj�tt a hazat�r�s ideje, ez�rt e h�nap tizen�t�dik napj�n elj�nnek �rtem. Mindenk�ppen el kell mennem, �s m�r tavasz �ta gy�t�r annak gondolata, hogy ezzel mekkora f�jdalmat fogok okozni."- felelte s�r�st�l el-elcsukl� hangon.
"Miket besz�lsz? Egy bambusz belsej�ben bukkantam r�d, de akkor m�g nem volt�l nagyobb egy babszemn�l. Addig neveltelek m�g termeted az eny�mhez hasonl� nagys�got nem �rt el. Ugyan ki j�nne el �rted? Azt hiszed elengedn�lek? Akkor ink�bb haljak meg!"- panaszkodott s�rva, hogy az ember sz�ve majd megszakadt.
"A hold f�v�ros�ban van ap�m �s any�m. Azt hittem csak r�vid id�re j�v�k el onnan, de v�g�l hossz�-hossz� �veket t�lt�ttem itt a f�ld�n. Ottani sz�leim elfelejtettem, vid�man teltek napjaim, �s ezid� alatt megszoktam itt. Egy�ltal�n nem �rzek �r�met, ink�bb csak szomor�s�got. Nem �ll sz�nd�komban, m�gis elmegyek."- mondta, �s mindny�jukat heves zokog�s r�zta. A hossz� �vek alatt �t megszeret� szolg�k is hozz�szoktak nemes jellem�hez �s b�joss�g�nak l�tv�ny�hoz, ez�rt Kaguya hime ir�nti szeretet�k most s�lyos teherk�nt nyomta sz�v�ket, b�natt�l elszorult torkukon egy korty v�z nem ment le. Az �regekkel egy�tt szomor�an gondoltak az elv�l�sra.
A cs�sz�r a h�rre elk�ldte egyik szolg�j�t a bambuszgy�jt� h�z�ba. Az �regember kiment a szolga el�, k�zben csak �gy z�poroztak a k�nnyei. Mialatt panaszkodott, szak�lla meg�sz�lt, h�ta megg�rb�lt, �s szemei begyulladtak a s�r�st�l. A szomor�s�g egy szempillant�s alatt v�nemberr� v�ltoztatta, noha akkor m�g csak �tven fel� j�rt.
"Igaz-e az a sajn�latos h�r, hogy b�nat nyomja lelked?"- k�rdezte a cs�sz�r nev�ben.
"E h�nap tizen�t�dik napj�n a hold f�v�ros�b�l �ll�t�lag elj�nnek Kaguya him��rt. Megtisztel, hogy �rdekl�d�s�re m�lt�nak tal�lt. K�rem k�ldj�n arra a napra embereket, hogy elfogjuk az �rkez� holdembereket!"- felelte s�rva a bambuszszed�. A szolga visszat�rt az udvarba, �s jelent�st tett az �regember hogyl�te fel�l.
"Ha egyetlen pillant�s ut�n sem lehet Kaguya him�t elfelejteni, akkor vajon milyen �rz�s lehet �t elengedni azoknak, akik �jjel-nappal l�thatj�k?"- mondta a cs�sz�r a h�r hallat�ra.
Azon a bizonyos tizen�t�dik napon parancsot k�ld�tt a hivatalokba, �s egy k�tezer f�s sereget ind�tott a bambuszgy�jt� h�z�ba, �l�k�n Takano no �kuni-val , cs�sz�ri �rparancsnokkal. Miut�n meg�rkeztek, ezren a h�z k�r�li f�lds�ncon, ezren a h�ztet�k�n helyezkedtek el. Egy talpalatnyi szabad hely nem volt, ahogy a sok-sok h�zbelivel egy�tt �rk�dtek. M�g a bentiek is viseltek �jat, a szob�kban pedig n�kre b�zt�k a hercegn� �rz�s�t. A festett fal� h�l�szob�ban az �regasszony karjaiba z�rta Kaguya him�t, az �regember pedig r�juk z�rta az ajt�t �s ott maradt.
"Vajon vesz�thet�nk-e az �gi emberekkel szemben egy ennyire �rz�tt helyen?"- t�prengett. "B�rmit is l�ttok rep�lni az �gen, l�j�tek le!"- sz�lt a h�ztet�n tart�zkod�khoz.
"Ha egy helyet ennyire �rz�nk, akkor m�g egy denev�rt is r�gt�n lel�n�nk, azt�n a napon kisz�r�tan�nk."- felelt�k. Az �regember bizakod�ssal hallgatta e szavakat. Kaguya hime viszont m�sk�nt v�lekedett.
"Hi�ba z�rnak be, �s k�sz�lnek el� a v�delemre, azokkal az emberekkel nem lehet harcolni. Nyilaikat nem tudj�k majd kil�ni. M�g ha lakat alatt �riznek is, az ajt�k ki fognak ny�lni, mikor azok az emberek meg�rkeznek. M�g ha meg is akarnak k�zdeni vel�k, egy b�tor embert sem fognak tal�lni, ha itt lesznek."- mondta.
"Akik t�ged el akarnak vinni, azoknak k�r�mmel v�jom ki a szem�t. Hajukat sz�lank�nt t�pem ki. Az �lep�ket lecsupasz�tom, �s vil�g cs�fj�ra megmutatom az emberek sokas�g�nak."- d�h�ng�tt a bambuszszed�.
"Ne kiab�ljon �gy!"- sz�lt r� Kaguya hime. "Kellemetlen lenne, ha a h�ztet�n meghallan�k. Sajn�lom, hogy �gy t�vozok, hogy az eddig kapott szeretetet m�g fel sem foghattam, de mivel a sors nem rendelt nekem hossz� f�ldi �letet, sajnos hamarosan elmegyek. R�latok sz�leim egy�ltal�n nem gondoskodtam, ez�rt a vissza�t minden bizonnyal nem lesz sz�momra k�nny�. A minap is, mikor kint �ltem, csup�n az idei �vet k�rtem halad�kul, de nem engedt�k. Ez okozza b�natomat. Szinte elviselhetetlen az a f�jdalom, hogy t�voz�sommal feld�lom sz�v�k nyugalm�t. Oda�t gy�ny�r�ek az emberek, �s nem ismerik az �reged�st. B�nat sem l�tezik. Ilyen helyre indulok, �r�m�t m�gsem �rzek. Ha arra gondolok majd, hogy �reged� sz�leimnek senki nem viseli gondj�t, visszak�v�nkozom." - panaszkodott.
"Ne besz�lj ilyen sz�vbemarkol� dolgokr�l! M�g azok a gy�ny�r� �gi k�ld�ttek sem fognak ki rajtam!"- mondta gy�l�lettel.
Ezalatt az id� egyre k�s�bbre j�rt, mikor k�r�lbel�l a patk�ny �r�j�ban a h�z k�rny�k�t a nappalin�l is nagyobb vil�goss�g �rasztotta el, mintha egyszerre t�z telihold f�nylett volna. Szinte l�tni lehetett m�g az emberek p�rusait is. Az �gb�l emberek ereszkedtek le felh�ket meglovagolva, �s a f�ld felett mintegy �t l�bnyi magass�gban felsorakoztak. A l�tv�nyra az emberek lelk�t valami addig ismeretlen �rz�s ker�tette hatalm�ba, harci kedv�k elillant. Nagy nehezen �sszeszedt�k magukat, �s megragadt�k �jaikat, nyilaikat, de karjukb�l elp�rolgott az er�, �s er�tlen�l �sszecsuklottak. Az er�s l�lekjelenl�t�ek gondosan k�sz�ltek a l�v�sre, de nyilaik �ssze-vissza repkedtek, �gy heves k�zdelem nem alakulhatott ki, csup�n zavarodottan b�multak.
A felsorakozott emberek ruh�ja k�pr�zatosan sz�p volt. J�tt vel�k egy rep�l� kocsi is. Fej�k f�l� v�kony selyemb�l k�sz�lt erny�t tartottak. K�z�l�k az egyik, tal�n a kir�lyuk, megsz�lalt.
"Gyere ki Miyatsukomaro!"- mondta. E szavak hat�s�ra m�g az elsz�nt �regembert is egyfajta b�d�t� �rz�s ker�tette hatalm�ba, �s fejet hajtott.
"Te egy�gy� ember! Mivel n�mi j�t cselekedt�l, r�vid id�re lek�ldt�k megseg�t�sedre Kaguya him�t, de te a hossz� �vek alatt sok p�nzhez jutott�l, �s teljesen m�s ember lett�l. Kaguya hime b�nt k�vetett el, ez�rt j�tt r�vid id�re a te szeg�nyes h�zadba. A b�ntet�s azonban lej�rt, ez�rt elj�tt�nk �rte, te pedig itt s�rsz �s panaszkodsz teljesen feleslegesen. Gyorsan add ki �t!"-mondta az �gi ember.
"M�r t�bb mint h�sz �ve nevelem Kaguya him�t. Kicsit furcs�nak tal�lom, hogy r�vid id�r�l besz�l. Val�sz�n�leg l�tezik m�shol m�g egy Kaguya hime nev� ember."-felelte az �regember. "A mi Kaguya him�nk s�lyos beteg, ez�rt nem tud kij�nni."- folytatta, de v�laszt nem kapott.
A rep�l� kocsi k�zelebb j�tt a h�ztet�h�z.
"H�, Kaguya hime! Hogyan is maradhatn�l tov�bb ezen a piszkos f�ldi vil�gon?"- ki�ltotta. Erre az addig bez�rt helys�g ajtaja mag�t�l kiny�lt. Az ablakr�csok is kit�rultak an�lk�l, hogy emberi k�z �rintette volna. Az �regasszony �ltal �t�lelt Kaguya hime kil�pett a szabadba. Nem tudta visszatartani, csak n�zett az �gre �s s�rt. Kaguya hime odal�pett a bambuszszed�h�z, aki h�borg� l�lekkel, zokogva borult a f�ldre.
"Nem saj�t akaratomb�l megyek el, ez�rt legal�bb a felsz�ll�shoz k�s�rjen ki!"- k�rlelte.
"Mi�rt is k�s�rn�lek ki nagy-nagy szomor�s�gomra? Azon t�prengsz, hogy velem �reggel mi legyen, azt�n elhagysz �s az �gbe sz�llsz. K�rlek vigy�l magaddal!"- s�rva k�ny�rg�tt, �s a f�ldre vetette mag�t. Kaguya hime lelke sz�rnyen fel volt d�lva.
"Miel�tt elmenn�k, �rok egy levelet. Mikor szeretettel gondol r�m, n�ha vegye el�, �s olvassa el!"- mondta, �s s�rdog�lva az al�bbi sorokat vetette pap�rra:
"Ha e f�ld�n sz�lettem volna, sz�leim mellett �ln�k eg�szen addig ,m�g t�bb� m�r nem okozok nekik b�natot. Az, hogy most elmegyek �s itthagyom �ket, soha nem �llt sz�nd�komban. Tekints�k levetett ruh�imat eml�knek! K�s� �jszak�kon, mikor a hold el�b�jik, k�rem n�zzenek fel�m! Most, hogy elhagyom sz�leimet �s az �gbe sz�llok, a sz�vem biztos megszakad b�nat�ban, �s visszahull a f�ldre."- �rta.
Az egyik �gi embern�l volt egy l�dik�, amely az �gi tollruh�t rejtette mag�ba. Egy m�sik l�dik�ban az �r�k �let orvoss�ga volt.
"Vedd a t�gelyben tal�lhat� orvoss�got! Mivel a f�ld�n tiszt�tlan �teleket vett�l magadhoz, val�sz�n�leg a lelked is beszennyezted."- sz�lt az egyik �gi ember, �s odavitte Kaguya him�hez. � �ppen csak belenyalt, �s apr� eml�kk�nt a levetett ruh�iba akarta csomagolni, a mellette �ll� �gi ember azonban nem engedte. El�vette az �gi tollruh�t, �s r� akarta adni.
"V�rj egy kicsit!"- k�rte Kaguya hime. "Azt mondj�k, hogy aki mag�ra �lti ezt a ruh�t, annak a sz�ve megv�ltozik. Nekem m�g el kell mondanom valamit."- mondta, �s levelet kezdett �rni.
"M�r k�s�!"- t�relmetlenkedett az �gi ember.
"Ne sz�lj bele, amit nem �rthetsz meg!"- felelte Kaguya hime, �s rendk�v�li nyugalommal levelet �rt a cs�sz�rnak. Egy�ltal�n nem kapkodott.
"Sok embert k�ld�tt, hogy engem itt tartson, de a k�rlelhetetlen �gi k�vetek elj�ttek �rtem. Szomor� vagyok, de sajnos magukkal visznek. Az, hogy a palotaszolg�latot nem teljes�tem, szint�n az�rt van, mert �n ilyen k�l�nleges, nem emberi l�ny vagyok. Tal�n ezt nem �rtette akkor meg, hanem makacs ellenkez�semet biztosan tiszteletlens�gnek gondolja, �s ez bizony zavar."- sz�lt a lev�l.

"Elj�tt az id�,
f�lveszem h�t tollb�l sz�tt
�gi ruh�mat,
s k�zben m�g r�d gondolok,
sz�vemet b�nat j�rja."

Ezt a verset �rta a v�g�re, hozz�csatolta az orvoss�gos t�gelyt, azt�n odah�vta a cs�sz�r tisztj�t, hogy elk�ldje az udvarba. Az �gi ember �tadta neki a csomagot. Miut�n a tiszt k�zbe vette, gyorsan r�adt�k Kaguya him�re az �gi tollruh�t, �s ezzel egy�tt megsz�nt az �regember ir�nti sajn�lata, sz�nakoz�sa is. Mivel a ruh�t felv�ve szomor�s�ga is elillant, besz�llt a rep�l� kocsiba, �s mintegy sz�zf�nyi k�s�rettel az �gbe emelkedett.